Magamról

Saját fotó
Hungary
20 hónap külföldön. 2011 - 3 hónap Németországban, 2012/13 - 7 hónap Hollandiában, 2015 - 3 hónap Naposparton, Bulgáriában, 2016 - 7 hónap Franciaországban. És mindenféle egyéb kiruccanásom a blogon.

2016. március 24., csütörtök

Tüntetés

Március 17, Lille















Lényegében minden csütörtökön kint vannak az utcán.

2016. március 21., hétfő

J'ai passé un bon week-end

Azaz jó hétvégém volt. Szombaton és vasárnap rendezték Lille-ben a negyvenvalahányadik Lancement du Chti nevű eseményt. A chti-k az észak-francia emberek. Ez a tény sok kérdést felvet: Miért chti és mit jelent a chti, rövidítése valaminek? Csak a Nord-Pas-de-Calais (új nevén Hauts-de-France) megye lakóit nevezik így, vagy pontosan kikre vonatkozik ez? Nos, ezek most költői kérdések maradnak. A lille-iek chti-k és fesztiváloztak hétvégén, ennyi legyen elég, még csak 2,5 hónapja vagyok itt és néha lazítani is szeretnék, jó? Így sem könnyű a hiperaktivitásomon dolgoznom folyton. Köszi, puszi! Az esemény előtt fogalmam sem volt, mire számítsak, azon kívül hogy mindkét nap 10-18h-ig tart és lesznek jó koncertek. Utóbbit egy francia barátom véleményezte.


Március 19

Szombaton Ally-vel találkoztam fél12 körül a Beaux-Arts-on, a téren ahol az esemény zajlott ("bozárc"). Megtárgyaltuk az elmúlt napjaink nehézségeit és belevetettük magunkat a sátorrengetegbe. Aztán itt elindult a meglepetések sorozata: szembejött velünk valaki, aki sushit evett. És még valaki sushival. Azonnali közös megegyezéssel elindultunk arra, ahonnan a sushizó embereket sejtettük és rábukkantunk a sátorra, ahol a napunk nagy részét aztán eltöltöttük. Az éttermek reklámozására ugyanis osztottak ingyen sushit, pizzát, különböző halleveseket, rákocskákat szósszal, raclette-t, panna cottat, és Ally készített kettőnknek alkoholmentes koktélt is. Az első sushi-nk után sztereóban döbbentünk rá arra, hogy gond nélkül sorba állhatunk még egyszer. Nem kellett minket félteni! Közben 3-4 zacskó gumicukrot is megettünk, dumáltunk, semmit tettünk és csatlakozott hozzánk még egy német lány, akivel amúgy ugyanabba a nyelvsuliba járunk. Álltunk és ettünk, Ally sajnálta, hogy nem kapott fel egy panna cottat. Menj vissza érte - mondtam neki. Nincs válasz. Akarod, hogy én menjek? Nincs válasz. A kezébe nyomtam a saját panna cottam, és mentem. A szakács/séf még mosolyogva el is kezdte nekem magyarázni, hogy ez panna cotta ám. Mondom jé, panna cotta? De jó! Sosem jut eszembe értelmes kérdés ilyen helyzetekben, csak nézek, mint a vett nyúl. Felkaptam még egy zöld trutyit is, mert gyönyörű élénkzöld volt és a zöld a kedvenc színem, és gyorsan szedtem a lábam, mielőtt valaki a százmilliós tömegből, ahol sorba kellett állni, gyilkos pillantásokat vet rám. Vetettem balra egy gyors pillantást, de senkinek nem szállt fel füst a füléből. Boldogan megérkeztem a zsákmánnyal, Ally elkezdte enni a kezében lévő panna cottat, én meg az újat, aztán agyon dicsértük, milyen jó. Sajnos a kajálást a zöld trutyival történő kísérletezéssel zártam, ami rossz döntésnek bizonyult: a baconon kívül fogalmam sincs, mi volt az a kaliforniai paprika állagú cucc és a zöld lé cucc, amiket ettem, de csak fintorogni bírtam utána. A kedvenc koncertem Vianney volt, aki egy egy-szál-gitáros-srác. Utána pedig hip-hop szólt a színpadon, ami túlzottan nem nyerte el a tetszésemet. Ally-vel lefotózkodtunk egy kékpólós chti medvével is, aztán én hazafelé vettem az irányt. Azért is volt klassz ez a nagy kajálás, mert pont előző nap ebédeltem egy olasz barátommal a városban, és amikor helyet választottunk, ő olasz gyorskajáldát, én pedig sushit ötleteltem. Végül bolognai tésztát ettem, szóval a kívánságomra bár kicsit várnom kellett, de teljesült!

Ally-vel és a medvével :)

ezt a számot is énekelte Vianney - de amúgy az egész YouTube csatornáján 5 szám van, szóval feltörekvő tehetség :)


Március 20

Vasárnapra olyan jól elterjesztettük az ismerőseink körében az ingyen kaja hírét, hogy négyen vettük célba a fesztivált: német és ukrán barátnőmmel és francia barátunkkal igyekeztünk a kajás sátor irányába. Hát nem jártunk sikerrel, ugyanis vagy túl késő volt fél4-kor már kajához vagy előző nap ráeszméltek az étterem-tulajdonosok, hogy vagy így fognak csődbe menni vagy így fogják vonzani a hajléktalanokat és a gypsy-ket, mint a legyet. Nem búslakodtunk, ettünk pár csomag gumicukrot, csináltattunk fotót és random is lefotózott minket egy szervező. A fotó, amit csináltattunk, rajta volt a bakancslistámon, 4 kis kép van rajta. Szóval plusz egy pipa! Bringáztam turmixért, erről becsatolok lentebb egy videót is - szombaton is láttuk már ezt a lehetőséget, de akkor kihagytuk, vasárnap viszont elhatároztam, hogy ha visszamegyünk, kipróbálom. Ally hamarabb lelépett, mert a hosztcsaládja távol volt hétvégén, ezért velük szeretett volna egy adag minőségi időt eltölteni, hárman pedig célba vettük a silent discot. Ki lehet találni kinek az ötlete volt. :) Soha nem voltam még ilyenben! Mindenki kap egy fejhallgatót, amin több csatorna van és minden csatornán más zene megy. Úgy táncolsz, ahogy akarsz! Egy kínai nő például tök egyedül totál lazán nyomta a denszt és fotóztatta magát. Nagyon érezte a ritmust. Ment Jacko, Sean Paul és sok más egyéb, nagy részük tetszett is. A lila csatornán többnyire reggae, a piroson inkább rock. Néha váltogattuk a zenét, és táncoltunk rá. A végén hamarabb el kellett indulnom haza, mint másik két barátomnak, ezért a sátorban puszit nyomtam az arcukra. Kilépéskor ugyanannak a csajszinak nyújtottam a fejhallgatót - úristen de szép sminkje volt! -, akitől belépéskor kaptam, épp a DJ pult mögött állt. Tök jó fej volt, teljesen meglepetten kérdezte, hogy hogyhogy már megyek is. Az egész fesztivált 45 perc múlva zárták. Dolgozom még - mondtam és elbúcsúztam a hétvégémtől azon módon, hogy felkaptam két csomag gumicukrot és aztán hazafelé még eltévedtem. Mentségemre legyen mondva, vasárnap használtam először a metrót.

kaptunk programajánlókat és szereztünk tasit is




silent discozunk :)



smoothie-ért tekerek, amiből több embernek is jutott :)


Ééééés ma reflexből reagáltam a "Vous avez choisi?" és a "Vous pouvez ouvrir la porte, s'il vous plait madame?" kérdésekre. Igaz, hogy a pékségben kétszer kellett az eladónak megkérdeznie, hogy választottam-e már, mire felfogtam és kinyögtem a nemet. A kissrác meg épp csak megköszönni felejtette el, hogy kinyitottam neki az ajtót. A következő már seggbe fogja rúgni, én most hagytam menni. A nyelvtudásomat illetően viszont büszke vagyok magamra, jó? Nem érdekel, hogy ez tök alap már 2 nap után. Nem! Mondom nem!

Bonne nuit tout le monde!/ Jó éjszakát mindenkinek!

2016. március 15., kedd

Óriások hétvégéje és Tourcoing épületei

Március 5

Pénteken - márc. 4-énél járunk - itthon ejtőztem és rábukkantam Facebookon egy érdekes eseményre: Week-end Géants. Megnéztem a honlapot, és azonnal megtetszett, mert Hollandiában is voltunk hasonló eseményen és otthon Székesfehérváron is pár éve hagyomány augusztusban az óriásbábok felvonulása. Utóbbira még nem jutottam el, de a képek alapján elég klassz program. De vissza ide, a mostba és Tourcoing-ba! Szóval mivel tetszett az esemény ötlete, meghívtam a kiscsapatot. Szombaton és vasárnap is délután 3-kor kezdődött a felvonulás, mi a szombat délutánt választottuk Kelsey-vel és Kevinnel. Kelsey egész nap babysittelt, így jó kis kikapcsolódás volt ez neki és a két éves kiscsajnak is. Én szombaton délelőtt babysitteltem volna, gondoltam utána jó kis kikapcsolódás lesz nekem is, egy esemény amit fotózhatok. Aztán szombaton végül nem babysitteltem, hanem abba a golfklubba mentünk el ebédelni, ahol az apuka az anyuka apukájával, és az anyuka húgának a vőlegényével golfozott. Az apósa és mi a másik? Nem vagyok jó ezekben a ki-kinek-a-kije a családon belül meghatározásokban. Sógor talán? Pf. :D Tök menő volt a golfklub, de most lusta vagyok írni róla meg egy csomó jobb dolgom is van. Menjetek el és nézzetek meg egy golfklubot, vagy ha alkalmatok akad megnézni egyet, ne mondjatok nemet! Bár amúgy ez Decathlonos, szóval egyrészt fogalmam sincs, hogy Mo-n van-e Decathlonos golfklub, vagy hogy egyáltalán egy golfklub hogy néz ki. Let's see! Képáradat következik!


Week-end Géants, amit én Óriások hétvégéjének neveztem el:

























Itt hívnám fel a figyelmet az utolsó 4 képre. A bábu karját egy hapsi cipelte magával, ha valakinek nem tűnt volna fel. Kicsit meglepődtünk, amikor így érkezett felénk a csapat. Már nem nagyon emlékszem, hogyan, de valahogy kiszúrtuk egymást, és a hapsi bepózolt egy képre a karral. Aztán a piros kabátos hapsi szólt neki, hogy pózoljon be egy képre. Nem tudom, valószínű nem figyelt arra, hogy épp ez történt. Szóval a hapsi bepózolt még egy képre, na mondom, oké, ilyen már van, Kevin kezébe nyomtam a Nikont, megmutattam neki, hogy melyik gombbal tud fotózni és felszólítottam, hogy ezt tegye is meg. Hirtelen ötlettől vezérelve odaugrottam a hapsi mellé és két kép után Kelsey is odaugrott. Azt hiszem, látható, hogyan vigyorog mindenki a háttérben. :D Ezután a hapsit még többen állták körbe és vagy arról dumáltak, hogy hogyan esett le a kar - Kelsey megjegyezte, hogy az elég kellemetlenül fájhat, ha valakit fejbe vág -, vagy hogy eleve miért nem került fel, ez számunkra nem derült ki, mert ekkorra már visszakóvályogtunk a járda szélére, a nézőközönség "soraiba".







Március 7

Március 7-én hétfőn reggel havazott Észak-Franciaországban. Annak rendje és módja szerint, amíg a Gézengúzokat furikáztam suliba, hatalmas pelyhekben hullott a fehér hó, járattam a szélvédő-takarító-bizbazt folyamatosan (tudjátok! mi a neve? pff.). Hazaérve ledobáltam a cuccaim és kimentem sétálni egyet, mert előző nap elkapott a fáradtság és úgy éreztem, hogy azonnal fel kell töltődnöm valamivel. Nagyjából bármit, csak a házon kívül csináljak, mert az elmúlt napokban túl sok időt töltöttem a négy fal között, 13 napot szabadnap nélkül dolgoztam - természetesen szabad órákkal napközben. Szóval amikor kiléptem a házból, már nem esett, de még volt hó, és totál megihletődtem fotózásra. Vissza a házba, gépet elő, mosást elindít, tesz-vesz, majd irány újra az utca! És a hó elolvadt. Szóval jöjjenek a képek a hóról, amik mobillal készültek a morning routine-om után, illetve fotók Tourcoing-ról, merthogy "rövid" 2 órás photo session-om témája kisvárosunk lett:









a növényeken még volt nyoma a reggeli hónak



kiolvassátok az ABC-t? :)








graffitik egy benzinkút falán





háborús emlékmű



levelesláda



a pláza üvegablakos fala, ebben bújik meg az Auchan





az egyik kedvenc épületem (a fenti)



fizetős parkoló!





berlini mackópajtás





usziablakok




ez mind a vendégek részére




hány óra van?





Tourcoing est belle!

Hamarosan jövök még több fotóval, mert voltunk sztrájkot fotózni egy olasz barátommal és készülünk a Citadellához is.

Addig is, szép hétvégét!